Mikor már csak az irodalomklubban ismerkedik az ember

Nyugdíjazásom napjáig egészen szociális embernek számítottam, utána azonban mindez mintha egyetlen varázsütésre véget ért volna. Mára már nagyon ritkán van lehetőségem bárkivel találkozni, hisz távol lakok az összes barátomtól, úgy embereket megismerni pedig… kinek van már ahhoz kedve?

Mégis egy nap úgy döntöttem, hogy a városunk nyüzsgő kulturális életét kihasználva elmegyek egy könyvbemutatóra, ami után kötetlen beszélgetésben vehetnek részt a látogatók. Hátha itt találkozok valakivel.

Még rögtön az alkalom elején meg is ütötte a fülemet a váltóolaj szó, aminek aztán tényleg nincs sok köze a könyvekhez – mivel azonban elég jól értek a műszaki dolgokhoz, odamentem, megnézni, hogy miről van szó.

Mint kiderült, egy fiatal srác épp használt autót vásárolt, aminek a teljes felújítását végzi, és a barátaival ezt beszélte meg. Motorolajt, szűrőket, gyertyákat, és úgy összességébe mindent lecserélt újra, amit lehetett, de egyetlen dologban nem tudott dűlőre jutni, ezért a többiek segítségét kérte – mi a helyzet a váltóolajjal?

Bár először nem figyeltek rám, de aztán közbe szóltam, hogy cserélje le a váltóolajat is.

Eleinte nem találták meg, hogy honnan jött a hang, aztán meglepődtek, hogy egy magamfajta öregember szólt nekik. De aztán elkezdték nekem sorolni az érveket a csere ellen: a váltóolajat ugyanis gyakran örökolajként szokták emlegetni, és a legtöbben úgy vélik, hogy sose kell lecserélni, hisz ellentétben a motorolajjal, ez nem fogy el, nem párolog, és nem tud besűrűsödni vagy nem megfelelően végezni a dolgát.

Megkérdeztem a biztonság kedvéért, hogy hány kilométert ment az autó, hogyha már egyszer használtan vette. Elvégre ez még mindig sok mindent befolyásolhat, húszezer kilométer után ugyanis azért még a legaggódósabbak se cserélnék le a váltóolajt.

Amikor azonban azt mondta, hogy kétszázezret, akkor még jobban megerősítettem abban, hogy nyugodtan cserélje le – ártani nem fog, de ennyi kilométer megtétele után azért már biztosabban vezet az ember, ha mindent, amit lehetséges, újra cserélt a kocsijában.

Ha nem akarja túl drágán cserélni, akkor természetesen tud találni olyan helyet, ahol a többinél olcsóbban szerezheti be a váltóolajat. Olyan árakkal, amik most vannak a piacon, nem is éri meg gondolkodni, hogy spóroljon-e rajta az ember. Örökolaj ide vagy oda, egy frissítés még az autónak is jót tesz mindenképp.

Miután ezt mind elmondtam, megkérdezték, hogy nem ülök-e oda hozzájuk, hisz látszólag értek az autókhoz. Ők is a felolvasóest miatt jöttek az alkalomra, de mint kiderült, mindannyian igazi rajongói a motornak és mindennek, ami műszaki – így aztán elég hamar megbarátkoztam velük. Mint kiderült, legtöbben olyan fiatalok, hogy még azt se tudják, mire való a motorolaj, így aztán tényleg volt miről beszélnem…

A jövő heti könyvklubra pedig úgy néz ki, úgy mehetek, hogy már van egy-két barátom a hallgatóságban.